December 13-án Luca napja van. Az év ezen a napjához köthető a legtöbb népszokás és hagyomány. Ismerkedjünk meg a híres jóslatokkal és Luca napjának történetével.
December 13-a Szent Lucia nevéhez köthető, aki Kr.u. a III. és IV. század fordulóján élt Szicília szigetén, Siracusában. Egy nemesi család fiatal lánya volt, aki elkísérte egyszer beteg édesanyját Szent Ágota sírjához, hogy a gyógyulását kérje. Itt álmában megjelent neki a szent, ezért Lucia kérte meggyógyult édesanyját, ne adják soha férjhez, mert ő Krisztus jegyese. A vőlegénye viszont feljelentette a lányt keresztény hite miatt Pascasius fejedelemnél, így számos büntetéssel próbálkoztak, de hiába. Megkísérelték, hogy a lány a pogány bálványok előtt áldozatot mutasson be, majd megpróbálták elvitetni a bordélyházba, hogy ártatlanságától megfosszák, de Isten segítségével mindegyik kísérlet sikertelen volt, a szűznek nem tudtak ártani. A fejedelem olajjal és szurokkal akarta leönteni, majd elégetni, de a tűz sem fogott Lucián. Végül rabtartói elvágták a torkát, s csak azután halt meg, miután imádságát befejezte.
Viszont a szent mellett egy ártó, rontó nőalakot is így neveztek, ő volt Luca-asszony, aki a magyar ősi hiedelemvilágból származik, de ez mára háttérbe szorult.
Luca napja a Gergely-féle naptárreformig, 1582-ig a tél legrövidebb napja volt, az évszak közepének tartották, munkaszüneti napként határozták meg.
E naphoz rengeteg szokás és hiedelem kapcsolódik. Alkalmas volt termékenységvarázslásra, házasság-, halál- és időjárásjóslásra, és természetesen a népszerű lucaszék készítésére is.
Bizonyos hagyományok, szokások köthetőek e naphoz:
Luca napja a Gergely-féle naptárreform előtt (1582) volt az év legrövidebb napja, sok helyen innen számították a nappalok hosszabbodását.
A Luca név a latin Lux (fény) szóból származik. Ilyenkor a nőknek nem volt szabad dolgozniuk, s aki ezt megszegte, azt Luca megbüntette. A tilalom napjának is nevezhető: tilos volt tüzet gyújtani vagy varrni, mert büntetésből Luca bevarrta a tyúkok "tojókáját".
Tilos volt továbbá fonni, szőni, mert Luca összekeveri a fonalat, kóccá változtatja, és kócot tesz annak az esze helyére, aki ezt a vétséget elköveti.
Luca széke
A középkorban népszerűvé váló hagyományhoz a tiltáson kívül számos babona kötődik.
Az egyik legnevezetesebb talán Luca székének elkészítése.
Alakja: szabályos ötszög köré írt, öt egyenlő szárú háromszögből formált csillag volt, s kilencféle fából állították össze: kökény, boróka, körte, som, jávor, akác, jegenyefenyő, cser, rózsafa. Készítője Luca napjától kezdve mindennap faragott rajta egy kicsit, és karácsony estéjére kellett elkészülnie vele. A szék segítségével annak tulajdonosa felismerhette a falu boszorkányát. Ha magával vitte az éjféli misére és ott ráállt, nyomban meglátta, ki a boszorkány, mert az szarvat hordott.
A hiedelem szerint a leleplezése után ugyancsak jól tette, ha gyorsan hazaszaladt, különben széttépték a boszorkányok. Ez csak akkor sikerülhetett neki, ha úton hazafelé szüntelenül szórta a mákot, ugyanis azt a boszorkányoknak fel kellett szedni, s így nem érhették utol. Miután hazaért, Luca székét el kellett égetnie.
Kotyolás
Sok helyen a mai napig is szokás a kotyolás, amikor fiatal legények sorra járják a házakat jókívánságokkal.
Általában szalmát, fadarabot vittek magukkal. Erre rátérdeltek, és előadták termékenységvarázsló, mágikus versikéjüket. Ajándékba tojást kaptak, ám ha mégsem, akkor fenyegetőzni kezdtek: "egy csirkéjük legyen, az is vak legyen!"
Búza, vöröshagyma, időjárás
Luca napjától kezdve tányérban búzát csíráztatott a gazdasszony. Jó jelnek számított, ha a búza karácsonyra szárba szökkent. Ugyanakkor Luca napján hat vöröshagymát félbe vágtak, kiszedték a közepét, sót szórtak a belsejébe, s attól függően, mennyire eresztett levet egy-egy fél hagyma, következtettek a jövő év hónapjainak csapadékosságára.
A Lucától karácsonyig tartó 12 napon tehát megfigyelhették az időjárást, és abból következtettek a következő év hónapjainak időjárására is.
Gombócból a jövendőbeli
Luca napján az emberek tollat tettek a pogácsákra, és akié megperzselődött, az közeli halálra számíthatott.
A jövendőbeli neve is kiderült a pogácsákba belesütött nevekből. Ugyanezt a célt szolgálta a Luca-cédulák készítése is. A hajadonok 12 cédulára férfinevet írtak. Luca-naptól karácsonyig mindennap tűzbe dobtak egyet, és amelyik utoljára maradt, az mutatta a leendő társ nevét.
A hiedelem másik variációja szerint a cédulákat gombócba kell gyúrni, s amelyik gombóc a kifőzéskor először feljön, a benne lévő cédulán áll a jövendőbeli neve.
Luca napját gonosz járó napnak is tartották, ezért védekezni kellett a boszorkányok rontása ellen.
Például nem engedték ki az állatokat, bezárták az ajtókat, ablakokat, és fokhagymával is védekeztek, a seprűket is eltették, az ajtókra pedig keresztet rajzoltak, miközben azt mondták:
"Luca, Luca távol légy!" S ezen a napon a kölcsönadás is tilos volt, mert az rosszat visz a házra.
Kívánságmágia Luca-napon
Luca napjához kapcsolódik az alábbi varázslat. December 13-án este 12 darab fehér lapra írj fel különböző kívánságokat, és hajtsd össze a papírokat. A jóslás érinthet párválasztást, gazdagodást vagy egészséget. A lényeg, hogy minden este körülbelül azonos időben egy gyertya tüzében égess el egy-egy lapot. Ne nézd meg, hogy időközben mely kívánságok váltak hamuvá. Végül december 24-én este az utolsó papírt nyisd ki. A mágia úgy tartja, hogy az utoljára maradt kívánságod valóra válik.
